A Kirgizisztánban élő kisebbségek fenyegetettsége nőtt a leginkább az európai és közép-ázsiai térségben az új, globális felmérés szerint
12 May 2011
2011. május 12.
Az idén Kirgizisztán lépett a legtöbbet előre az európai és közép-ázsiai országok közül a Fenyegetett népek elnevezésű rangsorban, jelentette be ma Varsóban (Lengyelország) a Minority Rights Group International (MRG). Nemzetközileg elismert éves elemzésében a londoni székhelyű emberi jogi szervezet azokat a helyzeteket azonosítja be, amelyekben a közösségeket a leginkább fenyegeti a tömeggyilkosság vagy a módszeres, erőszakos elnyomás veszélye. A térségben Kirgizisztánon felül Oroszország, Grúzia, valamint Bosznia-Hercegovina is kimagasló helyet foglal el a listán.
„Az Európában és Közép-Ázsiában tapasztalható politikai instabilitást továbbra is a korábbi keleti blokk felbomlásával keletkezett múltbeli konfliktusok határozzák meg” – mondta Carl Soderbergh, az MRG kommunikációs igazgatója. – „A nemzetiségi kérdés ismét erős mozgósító tényezővé vált Kirgizisztánban.”
Kirgizisztán 19 helyet ugrott előre a rangsorban azután, hogy etnikai kisebbségeket célba vevő forrongásba torkollott Bakijev kirgiz elnök tavalyi eltávolítása a hatalomból. A kisebbségek ellen irányuló konfliktusok kialakulásának veszélye sem Oroszországban, sem Grúziában nem változott jelentősen. Oroszország a 19. helyről a 16.-ra lépett elő, Grúzia pedig stabilan tartja 27. helyét a korábbi dél-oszétiai összecsapásokat követően.
„A kormányoknak Közép-Ázsiában meg kell erősíteniük a kisebbségek jogait védő intézkedésrendszereket” – mondta Soderbergh – „A nemzetiségi kisebbségek képviselőinek részt kell venniük az államvezetésben, és helyet kell kapniuk minden állami intézményben.”
Az üzbég etnikai kisebbség otthonában, Os és Dzsalálábad városában lezajlott 2010-es, kirgizek és üzbégek közötti etnikai zavargások világosan mutatják, hogy az ingatag politikai helyzet főként a kisebbségek számára veszélyes. A konfliktus tömeggyilkossághoz, illetve több tízezer ember kitelepítéséhez vezetett – ami nagyon hasonló az 1990-ben történt kisebbségek közötti konfliktushoz.
„Az üzbég kisebbség tagjai módszeresen, tömeges támadásoknak voltak kitéve 2010 júniusában. Megölték vagy beszorították őket házaikba, ahol nem jutottak élelemhez és más fogyasztási cikkekhez. Több ezren keltek át az üzbég határon, menedéket keresve” – mondta Dildora Khamidova, a Multikulturális és Többnyelvű Oktatási Központ munkatársa.
A Nyugat-Balkánon található Bosznia-Hercegovina megőrizte 28. helyét a rangsorban. Noha az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az ország választási rendszere kirekesztő, az országban tavaly októberben megtartott választásokra úgy került sor, hogy nem törölték el többek között a zsidó és roma kisebbségekre vonatkozó megszorításokat. Az egyre inkább holtpontra jutó politikai helyzet akadályozta a kisebbségek bevonását a politikai folyamatokba.
„Egy évvel ezelőtt Bosznia vezető politikusai egyetértettek abban, hogy az országban meglévő politikai nehézségek nem vezethetnek újra a kisebbségek elleni erőszakhoz. Mostanra már nem mindenki biztos ebben” – tette hozzá Soderbergh.
Koszovó, amely most először szerepel önállóan a listán, az 50. helyre került. Az országban élő kisebbségek továbbra is ki vannak rekesztve, és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve. A szerb enklávén kívül élő szerbek a 2004. márciusi szerbellenes lázongások megismétlődésétől tartanak, amelynek során 4000 embert telepítettek ki.
A legnagyobb ugrás Afganisztáné, amely jelenleg a korábban 3. helyet betöltő Irak helyét foglalja el. 2010-ben közel 3000 civil halt meg az országban, és a konfliktus továbbgyűrűzése, vagy egy esetleges hatalmi átszerveződés Kabulban egy nagyobb vérontás képét vetíti előre. Afganisztánt megelőzve, az 1. és a 2. helyen Szomália, illetve Szudán áll.
További információért vagy interjú-egyeztetésért forduljon az MRG sajtófelelőséhez:
Sebály Bernadett
M: +36 70 217 2601
T: +36 1 327 7038
email: