Magyarországnak az EU-s elnökség idején is napirenden kellene tartania az afrikai országokkal való együttműködést

29 November 2010

2010. november 29.

Magyarországnak a regionális szinten túl az afrikai kontinensen is kiemelten kéne kezelnie a vízgazdálkodással kapcsolatos fejlesztéseket, állítja a Minority Rights Group International (MRG) hétfőn, az Eu-Afrika csúcstalálkozó első napján. Az emberi jogi szervezet szerint az EU leendő soros elnökének az elnökség ideje alatt is napirenden kellene tartania a csúcs megállapodásait és az Afrika-EU kapcsolatok mélyítését.

A kétnapos találkozón a kormányfők várhatóan elfogadják majd a 2008-ban aláírt EU-Afrika Stratégia második cselekvési tervét. A program a következő három évet, a 2011-13 közötti időszakot öleli majd fel. A 8 prioritást tartalmazó dokumentum nagy hangsúlyt fektet a vízgazdálkodással kapcsolatos tapasztalatátadásra, mely szakterületet 2011 első fél évében az EU elnökségi posztját betöltő Magyarország szintén prioritásként határozott meg programjában.

"A vízhez való jog érvényesülése nem érhet véget Európa határain. Az EU soros elnökeként, az EU Afrika-politikájával összhangban, Magyarországnak fokozottabb figyelmet kell tanúsítania az afrikai térségnek is," mondta Farkas Zsófia, az MRG emberi jogi és fejlesztési programfelelőse.

Jelenleg a világon 1,1 milliárd ember nem jut hozzá egészséges ivóvízhez, akiknek közel negyede a szubszaharai régióban él. A gyakran peremvidékeken élő kisebbségeket és őslakos népeket fokozottan sújtja a vízhiány, hiszen globálisan tízből nyolc egészséges ivóvíz nélkül élő ember vidéki falvakban lakik.

A tiszta ivóvíz hiánya a betegségek mellett számos társadalmi problémával is jár: a víz begyűjtése fokozott terhet ró a nőkre és a gyermekekre, rontja munkavállalási lehetőségeiket, illetve a beiskolázási arányokat, és egyben csökkenti a nők esélyegyenlőségét.

A csúcstalálkozó alapját képező EU-Afrika Stratégia a Millenniumi Fejlesztési Célok elérését is célul tűzte ki. A stratégiához kapcsolódó dokumentumok ennek megvalósítása érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a vízkészletek határokon átívelő kezelésével és az áradások elhárítását célzó jelzőrendszerek kialakításával kapcsolatos tapasztalatcserére, illetve a technológiai és pénzügyi segítségnyújtásra.

A leendő magyar EU-elnökség egyik feladatát képezi az Európai Duna Stratégia véglegesítése és elfogadtatása, melynek része a határokon átnyúló együttműködés, a klímaváltozás kezelése, az ár- és belvizek elhárítása, illetve a szárazság elleni intézkedések is.

"Magyarországnak ezeket a tapasztalatokat be kéne csatornáznia az Afrikára irányuló nemzetközi fejlesztési tevékenységébe," mondta Farkas.

Magyarország a 2004-es EU csatlakozással vállalta, hogy 2010-re bruttó nemzeti jövedelmének 0,17%-át nemzetközi fejlesztési segélyezésre fordítja. 2009-re azonban a vállalt érték csupán töredékét, 0,09%-ot teljesített. Az ország tagja a Cotonoui Egyezménynek és a közös EU-Afrika Stratégiának, amelyek szerint az afrikai országok, és azok civil társadalma kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az EU és tagállamainak fejlesztési tevékenységében.

Jegyzet a szerkesztőnek

 

Interjúlehetőségek:

  • Farkas Zsófia, Emberi Jogi és Fejlesztési Programfelelős, Minority Rights Group International, Budapest



További információért vagy interjú-egyeztetésért forduljon az MRG sajtófelelőséhez:


Sebály Bernadett
M: +36 70 217 2601
T: +36 1 327 7038
email:

Share This Page

Search News: