A Millenniumi Fejlesztési Célok nem teljesíthetőek, amennyiben a segélyek továbbra sem érik el a kisebbségeket, mondja az MRG

16 September 2010

A Millenniumi Fejlesztési Célok a leghátrányosabb csoportok közé tartozó kisebbségek és őslakosok esetében jártak a legkevesebb eredménnyel, mondta a Minority Rights Group International (MRG) csütörtökön egy, a brit nagykövetség szervezésében tartott eseményen. A nemzetközi emberi jogi szervezet azonnali változtatást sürget a jelenlegi nemzetközi fejlesztési irányvonalak alkalmazásában; enélkül ugyanis a Millenniumi Fejlesztési Célok nem lesznek teljesíthetők.

A program a jövő héten New Yorkban megrendezendő ENSZ csúcstalálkozót előzi meg. Ennek keretében az államok képviselői a szegénység 2015-re előirányozott felszámolásához szükséges lépéseket vitatják meg.

„A világszintű vállalások sokak számára nem hozták meg a várt előrelépést; a népesség ezen hányadában nagy számban képviseltetik magukat olyanok, akik valamilyen kisebbséghez tartoznak. Itt az ideje, hogy a kormányok figyelme egyre inkább kiterjedjen a szegények között is a legszegényebbekre, amennyiben 2015-re az államok rájuk nézve is teljesíteni akarják a Millenniumi Fejlesztési Célokban foglaltakat,” mondja Neil Clarke, az Európa és Közép-Ázsia Program vezetője.

A kisebbségek gyakran az ország rossz infrastruktúrával ellátott, távol eső részein élnek vagy az alacsony jövedelemből élők számát növelik. A statisztikák szerint a vidéki lakhely vagy a szegénység negatívan befolyásolja az összes Millenniumi Fejlesztési Cél teljesíthetőségét. A diszkrimináció, a visszaélések vagy a nyelvi korlátok csak tovább súlyosbítják a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekek és felnőttek hátrányos gazdasági és társadalmi helyzetét.

Indiában az oktatásban nem részesülő gyermekek 41 százaléka, továbbá 120 millió írni-olvasni nem tudó felnőtt „kaszton kívüli”, dalit, vagy az őslakos törzsek, az ádivászik tagja. A dalit gyerekeket az osztálytermekben vagy az iskolai étkezések során számtalanszor elkülönítik. Nagyobb valószínűséggel részesülnek testi fenyítésben is.

A kisebbségek a konfliktusok során könnyen az erőszak célpontjává válhatnak, otthonuk elhagyására kényszerülnek vagy nyomornegyedekbe költöztetik őket. Az iraki konfliktus alatt sem történt másként; a különböző vallási kisebbségekhez tartozókat nagy számban telepítették át az országhatáron belül, vagy kerültek át menekültként, illetve menedékkérőként más országokba. Leginkább ennek a konfliktusnak tudható be, hogy a Közel-Keleten jelentős mértékben nőtt a nyomornegyedekben élők száma. Míg 2000-ben 2,9 millióan, 2010-ben már 10,7 millióan laktak nyomornegyedekben a térségben.

A nemzetközi fejlesztési segélyek azonban gyakran nem érik el az alacsonyabb jövedelműeket, illetve a távol eső, vagy konfliktus sújtotta térségekben élőket. A segélyeket adó donorok kevésbé hajtanak végre nagyszabású projekteket olyan területeken, ahol a befektetés nem kecsegtet azonnali siker reményével. A kormányoknak sok esetben nincs elegendő erőforrásuk arra, hogy a kisebbségek és az őslakosok képviselőiből álló civil szervezeteket bevonják a tervezésbe és a döntéshozatalba. Részvételük nélkül azonban kétséges a valódi eredmény.

“Talán soha nem volt még ennyire kulcsfontosságú a segélyek hatékony elosztása és a kisebbségek valódi részvételének biztosítása a döntéshozatalban, amennyiben az államok a leghátrányosabb csoportokra nézve is teljesíteni akarják a Millenniumi Fejlesztési Célokban vállaltakat. Ha azonban a kisebbségek szempontjából fontos témák nem kerülnek meghallgatásra, kevésbé valószínű, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesíthetőek lesznek,” tette hozzá Clarke.

A nők részvétele a döntéshozatalban a kisebbségek és őslakos népek esetében kiemelten fontos, különösen a szegénység csökkentése, illetve az oktatáshoz és az egészségügyhöz kapcsolódó fejlesztési célok esetében. A nőket fokozottabban érinti a munkanélküliség, illetve a nemi erőszak. Elképzelhető, hogy saját közösségük is megkülönbözteti őket: a nők sok esetben nem rendelkezhetnek földtulajdonnal vagy értelmetlen szokások, pl. a női nemi szerv megcsonkítása áldozataivá válnak. Jelenleg azonban a nők alulreprezentáltak a politikai és a társadalmi döntéshozatali folyamatokban.

A nemzetközi fejlesztési segély összege 2009-ben globálisan 2,7 milliárd dollárral csökkent, és ez különösen Afrikát érinti hátrányosan. Általában véve, az országok messze elmaradnak az ENSZ által kijelölt, a fejlesztési segélyek mértékére vonatkozó céloktól. A 2004 után csatlakozó tagállamok esetében, beleértve Magyarországot és Lengyelországot is, ez az összeg szintén jóval a 2010-re kitűzött szint alá esik.

“Az új tagállamoknak eleget kell tenniük az uniós csatlakozással vállalt kötelezettségeiknek: növelniük kell a szubszaharai Afrikának nyújtott fejlesztési segélyek mértékét. Magyarország és Lengyelország egymás után töltik be az EU elnökséget 2011-ben. A két országnak vezető szerepet kell vállalnia abban, hogy az új tagállamok aktívabb szerepet töltsenek be az Afrika-EU fejlesztési együttműködésben,” mondta Janina Ochojska, a Lengyel Humanitárius Akció (PAH) vezetőtestületének elnöke.


Jegyzet a szerkesztőnek

• A Millenniumi Fejlesztési Célokkal kapcsolatos tényeket és adatokat tartalmazó háttéranyagot csatolva találja.
• Az emberi jogi megközelítés egy, a fejlesztési stratégiákban is alkalmazható elvrendszer. Az öt alapelv: az emberi jogokra való hivatkozás, az elszámoltathatóság, a képessé tétel, a részvétel és a non-diszkrimináció. Az emberi jogi megközelítésről (HRBA) az MRG kézikönyvében olvashat.
• A szegénységcsökkentési stratégiák (PRSP) a Világbank és az IMF által támogatott fejlesztési stratégiák. Ezen stratégiák alapján a civil társadalmat kötelező bevonni a fejlesztési stratégiákkal kapcsolatos nemzeti szintű konzultációkba. A PRSP mechanizmusokról az MRG legújabb tanulmányában olvashat.
• A Minority Rights Group International (MRG) az etnikai, vallási, és nyelvi kisebbségek és őslakosok jogaiért küzdő, nem-kormányzati szervezet.

Interjúlehetőségek:

• Farkas Zsófia, Emberi Jogi és Fejlesztési Programfelelős, Minority Rights Group International, Budapest
• Neil Clarke, az európai regionális iroda igazgatója, az Európa és Közép-Ázsia Program vezetője, Minority Rights Group International, Budapest
• Janina Ochojska, a vezetőtestület elnöke, Polska Akcja Humanitarna, PAH, Lengyelország

További információért vagy interjú-egyeztetésért forduljon az MRG sajtófelelőséhez:

Sebály Bernadett
M: +36 70 217 2601
T: +36 1 327 7032
email:

Search News: